A kötött kelmék manapság varrós körökben méltán közkedveltek, ám annál kevésbe ismertek. Értsd: sokan nem ismerik a kötött kelmék elnevezéseit, jellemzőit, felhasználásuk módját, nem tudnak különbséget tenni közöttük. Pedig különbségek vannak, mégpedig nem is kicsik. Nemrégiben a sorozat BEVEZETŐJÉBEN tisztáztuk az alapfogalmakat, most rátérnék a konkrét kelmetípusokra. Szeretnék minden típusnak külön bejegyzést szentelni, hogy kellőképpen kivesézhessük őket. Ebben a bejegyzésben az EGYFALAS vagy EGYSZÍNOLDALAS anyagról lesz szó részletesen.
EGYFALAS PÓLÓANYAG, JERSEY
A kötött kelmék közül az egyfalas vagy más néven egyszínoldalas kötésű anyaggal találkozhatsz a leggyakrabban. Ez a legegyszerűbb és legelterjedtebb kötésmód. Angolul SINGLE JERSEY-nek nevezik, magyarul is nevezhetjük dzsörzének vagy pólóanyagnak. Valóban pólók, felsők, de sokszor a fehérneműk anyaga is. Ha tudsz kötni akkor minden bizonnyal ismerősen hangzik a sima és a fordított kifejezés. Ezt az anyagot arról ismerheted fel legkönnyebben, hogy a színoldalán sima, a fonák oldalán pedig fordított kötésmód látszik. Természetesen a fonal vékonysága okán a kötött pulóverekhez képest sokkal kisebb méretűek a szemek, a rajzolat azonban jól kivehető.
FŐBB JELLEMZŐK
Kelmeszélek sodródása
Az egyfalas anyag egyik jellemző tulajdonsága, hogy a szélei sodródnak. Ha van az anyagban rugalmas szál, akkor ez még fokozottabban jelentkezik. A széltében az anyag színoldala felé, hosszában pedig a fonák oldal felé papirusz tekercsként pöndörödő anyagszél nem kis problémát jelent a szabásnál és a varrásnál. Gyártáskor a széleket speciális anyaggal merevítik, ami mosás után eltűnik az anyagból. A kiszabott részek szélei is sodródnak, ami némileg csökkenthető gőzöléssel, vasalással, esetleg össze is lehet fércelni az egyes részeket varrás előtt. Én nem szoktam sem vasalni sem fércelni. Az összevarrandó részeket beigazítom a varrótalp alá és varrás közben igyekszem kisímítani az anyagszéleket. Tisztázó géppel még könnyebb a varrás, hiszen a fölösleget a kés egyidejűleg le is vágja. Összevarrás után már nincs gond.
Ebből a hátrányos tulajdonságból viszont előnyt is kovácsolhatsz. Például nem feltétlenül kell szegni a póló alját, mivel az amúgy sem bomlékony anyag feltekeredve megkímél a rugalmas anyagok szegésének procedúrájától. Pillanatok alatt előáll a spagettipánt, megkötő, hiszen a levágott anyagcsíkot elég hosszirányban meghúzni. Vághatod hosszában vagy széltében is a pántot, mindkét esetben pöndörödik, csak másként, ahogy fentebb már említettem. Ha összevarrod a csíkokat pólófonal lesz belőle, lehet szőni, kötni, horgolni. Kinyúlt, elhasználódott pólók újrahasznosításához is jó módszer, érdemes kipróbálni. A PINTEREST oldalon gyűjtöttem is ehhez jó néhány ötletet. ITT nézelődhetsz kedvedre.
Szemfutás
Az egyfalas anyagnak nagy a szemfutási hajlama. Ez a jelenség a harisnya felfutásához hasonló. Ha az anyag egy ponton megsérül a szemek kapcsolata megszakad, kicsúsznak egymásból és a hiba tovább terjed. A vágott szélnél nem annyira jellemző a felfutás, viszont ha az anyagon belül szakad meg a szál akkor bizony futhatunk az ecetes ollóért. Egyfalas anyag varrásához nagy-nagy segítség a gömbhegyű jersey tű. A tűfajtákról és használatukról korábban már írtam, ITT olvasható a bejegyzés. Sima tűvel varrva előfordulhat, hogy sorozatos szemfutást idézünk elő az egyfalas anyagban. Én is jártam ám így. Emlékszem még tizenéves voltam és egy gyönyörű, kék virágos jersey-ből varrtam blúzt magamnak. Nagyon szerettem azt az anyagot és büszke voltam magamra, hogy sikerült gallért is varrnom. Aztán rövid idő után a tűszúrások mentén mindenhol megindultak a szálak. Sajnos menthetetlen volt, borzasztóan sajnáltam :(.
Nyúlás, rugalmasság, varrás
Az egyfalas pólóanyag némiképp rugalmas és nyújtható. Ha nincsen az anyagban rugalmas szál akkor csak némiképp, ha viszont néhány százalék lycra vagy elasztán is kerül bele, akkor kifejezetten rugalmas, elasztikus is lehet. 100% pamut, poliészter, viszkóz vagy egyéb műszálas, egyfalas pólóanyagtól vagy akár ezek keverékétől sem szabad tehát túl nagy rugalmasságot várni. Ha ilyen anyagból varrsz, lehetőleg inkább bővebb fazonú és ne szűk szabású legyen a ruhadarab. A rugalmas szállal készült egyfalas anyagok azok, amik igazán alkalmasak szűkebb ruhákhoz, baba és gyerekholmikhoz. Tény, hogy varrni viszont nehezebb.
Kötött anyag lévén alapvetően rugalmas öltéseket érdemes használni, hiszen ha csak sima egyenes öltéssel varrunk a szál a ruhadarab viselése, fel-levétele során megfeszül és a varrat elszakad. A legjobb megoldás a tisztázó gép, a lock és a fedőző, azonban sima háztartási varrógéppel is varrható, akár cikk-cakk, akár overlock öltésekkel. A fedőző varratát jól imitálja például az ikertűs varrás, ami ráadásul még rugalmas is. Ha nincsen az anyagban rugalmas szál, akkor néhol, például hosszirányban egyenes öltéssel is varrható az egyfalas pólóanyag, persze ha nem túl szűk fazonú a ruhadarab és nincs a varrás nagyobb nyúlásnak kitéve. A lock és fedőző gépek jellemzőiről ITT írtam bővebben.
Elcsavarodás
Már biztosan találkoztatok azzal a bosszantó jelenséggel, amikor a póló vagy nadrág oldalvarrása elcsavarodik. Mosás hatására ez még inkább fokozódik. Sajnos ez az egyfalas anyag egyik negatív jellemzője. Utólag nem nagyon lehet vele mit kezdeni. Nem minden esetben a rossz szabás az oka, de tény, hogy szabáskor nagyon oda kell figyelni a szemsorok és szemoszlopok irányára.
Alapanyagok
Az egyfalas jersey készülhet pamutból, poliészterből, viszkózból egyéb szintetikus anyagokból, illetve ezek bármilyen keverékéből. Mint már említettem fentebb néhány százaléknyi rugalmas szál többnyire lycra, elasztán nagyon jót tesz az anyagnak. Baba és gyerekruhákhoz legjobb a 100% pamut és a pamut-rugalmas szál keverék. A viszkóz is sok jó tulajdonsággal rendelkezik. Kényelmes, kellemes, kissé hűvösebb tapintású anyag, ami főleg női ruhákhoz nagyon jó, sokan szeretik is. A viszkózról érdemes tudni, hogy természetes alapanyag, de vegyi úton állítják elő, így átmenetet képez a természetes és szintetikus anyagok között. A műszálas anyagokat sokan nem kedvelik, van akiknél bőrallergiát is okoznak vagy csak szimplán kellemetlen érzés a viselésük. Jó légáteresző, nedvességleadó tulajdonságuk miatt főleg sportruházat készítésére használhatók. Az ilyen technikai sportruhákhoz általában jó minőségű, finom poliészter anyagokat használnak, némelyik egészen kellemes viselet. Gyenge minőségű kevert szálas jersey anyagok hajlamosak a kibolyhosodásra. A felületükön a szálakból göbök képződnek, ami nagyon kellemetlen érzés és igénytelen látvány. Már biztosan találkoztatok ezzel a jelenséggel, ami a “100%-os pamut” kínai ruhák jellegzetessége. Na jó, nem csépelem a kínai anyagokat, tudnak jókat is gyártani, csak azokat általában nem a kínai boltok polcain találjuk.
Színek, minták
Egyszínű egyfalas jersey anyagokhoz általában könnyebben hozzá lehet jutni. Vannak magyar gyártók és a nagykereskedések importálnak is. Csíkos és nyomott mintás anyagokból viszont kevesebbet találunk, főleg ha pamut. Kis hazánkban sajnos nem nagyon gyártanak jó minőségű, nyomott mintás pólóanyagokat, csíkosakat is elvétve. Amiket dizájner textileket árusító webáruházakban látni, azok mind külföldön készülnek. Az utóbbi években egyre több ilyen webáruház nyílt, ami örvendetes, noha a pénztárcát nem igazán kímélik. Viszkózból nagyobb a szín és a mintaválaszték, de ezek is importból származó anyagok.
Azt hiszem nagyjából átvettük az egyfalas anyag jellemzőit. Remélem semmit sem hagytam ki. Ha bármilyen kérdés felmerül szívesen válaszolok.
